Tévhitek a szoláriummal kapcsolatban

A szoláriumozók nagy része nincs tisztában az UV-A sugárzás, vagyis a szoláriumozás hatásaival. Az emberek többsége azért jár szoláriumba, mert barnulni szeretne és ezt a mesterséges módszert biztonságosabbnak tartja. A legfőbb tévhit ezzel kapcsolatban, hogy gyógyulást nyújt a pikkelysömörre és a pattanásokra. Emellett még mindig sokan tévesen úgy vélik, hogy a szoláriumozással elnyert barnaság véd a napfény káros hatásaitól.

Mi a különbség a napfény és a szolárium fénye között?

A szoláriumok szinte csak UV-A fényt sugároznak, csak elenyésző, 1-3%-ban sugároznak UV-B fényt, ugyanis ezeket kiszűrik a leégés elkerülésének érdekében. A magasabb hullámhosszú UV-A sugarak hatásai eltérnek az alacsonyabb hullámhosszú UV-B sugarak hatásaitól. Az UV-A sugárzás a hámrétegen keresztül bejut az irharétegbe. Így nem okoz bőrpírt, a bőr gyors, de nem tartós barnulását idézi elő a feumelanin nevű pigment képzésével. A feumelanin egy már meglévő festékanyag (melanin) kémiai átalakulása, ez eloszlik a hámsejtekben és nem védi a sejtmagot. Emiatt a szoláriumozással elnyert barnaság a közhiedelemmel szemben nem véd a napfény káros hatásától, sőt a bőr védtelenebb állapotban van, mint amikor valaki lassan, az időtartamot fokozatosan emelve napozik. Az UV-B sugarak jótékony hatása az, hogy elősegítik a bőrben a D-vitamin termelődését.

Bio szolárium

A „bio” jelző napjainkban igen divatos és jól csengő, ezáltal remek marketing fogás, ha mindenre ezt használják. A bioszolárium, más néven biolárium a hagyományos szolárium kistestvére. Működési elve megegyezik vele, de jóval gyengébb teljesítményű csövekkel van felszerelve, így a pigmentálódás lassabban megy végbe, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé károsítja a bőrt. Maximum annyival jobbak, mint klasszikus társaik, hogy az érzékenyebb, fehérebb bőrűek nem pirulnak meg olyan könnyen használatukkor.

Káros hatások

Míg az UV-A eljut az irharétegbe addig a kollagén rostok károsodnak és ez nagyban hozzájárul a bőr öregedéséhez. Habár korábban kevésbé tartották veszélyesnek a tudósok a szoláriumozást, ma már tudják, hogy közvetve képesek károsítani a sejtek DNS-ét, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszanak, ahogy nagy mértékben az UV-B sugarak is. A szoláriumok kb. négy évtizedes széles körű elterjedése után ma már nagy betegszámon végzett klinikai vizsgálatok egyértelműen alátámasztották, hogy ha valaki 35 éves kora előtt kezd rendszeresen szoláriumba járni, 75%-kal növekszik meg a rosszindulatú festékes bőrrák kialakulásának esélye. Ez alól nem kivétel a bioszolárium sem. Akik rendszeresen járnak szoláriumba, biztosan számíthatnak néhány következményre, mint például: hajszálerek és szabálytalan pigmentfoltok jelennek meg, a bőr vastagabb és lazább lesz, ráncképződés.

Ha valaki mégis a szolárium mellett dönt, érdemes ezeket az orvosi tanácsokat megfogadnia: legyen tisztában bőrtípusával, évi két turnusnál többet ne szoláriumozzon, a szoláriumozást leggyakrabban 72 óránként tegye, egy turnuson belül 10 alkalomnál többször ne szoláriumozzon, a szoláriumozás időtartama egy-egy alkalommal ne legyen több, mint 20 perc.

Mindenképpen kerülendő a szolárium: 16 éves kor alatt, ha szeplősödésre hajlamos a bőr, kozmetikum használatakor, ha bőrrákja van vagy volt már, ha pigmentált anyajegyei vannak, ha már előfordult, hogy súlyosan leégett, ha családtagjai közül valakinek volt már bőrrákja, fény okozta vagy fény hatására súlyosbodó bőrgyulladása van, ha fényérzékenyítő gyógyszert (vízhajtó, antibiotikum) szed.

forrás: Dr. Schmelás Attila bőrgyógyász- kozmetológus és Dr. Siklós Krisztina bőrgyógyász szakorvos szakvéleménye alapján.