Mit hagyunk magunk után?

A korábbi munkahelyemen, az alábbi beszélgetésre figyeltem fel, ami azóta is sokszor eszembe jut és elgondolkodtat. Éppen azon ment a tanakodás, hogy hagynak- e hátra valami maradandót. Nem igazán értettem pontosan, hogy mire is gondolnak. Kicsit talán elrugaszkodtak a földtől, és megfordult a fejükben, hogy szobrot emelnek nekik, amit minden fontos esemény alkalmával megkoszorúznak? Esetleg utcát, teret neveznek el róluk? Vagy csak majd, ha beírjuk a nevüket a keresőbe, több száz jó cselekedet és életrajzot futtat le nekünk az adatbázis? Az is előfordulhat, hogy más alternatívára gondoltak. Egy saját fejlesztői programra, márkára, bizniszre?

Hajlamos vagyok egyes részeket kiragadni a tartalmi beszélgetésekből és akár órákon, napokon, hónapokon keresztül megállás nélkül pörgetni a gondolataimat egy bizonyos dolgon. Bár nem vagyok egy Einstein, de azt már sikerült megválaszolnom magamnak, hogy vannak az egyenletben úgynevezett változó tényezők. Olyanok, amik nem állandósult komponensek az életben. Ilyen például a lelkiállapot, a hangulat, az aktuálisan elérni kívánt cél, nálam a helyszín is hasonlóan funkcionál. A változatos állapotok ellenére is éljük a mindennapjainkat, végezzük a kötelességeinket, igyekszünk megfelelni, és a legjobb tudásunk szerint cselekedni.

Ki vagyok én?

Sokáig kerestem a választ arra a kérdésre, hogy ki is vagyok én valójában, illetve mit szeretnék elérni az életben. Gyerekkoromban, sohasem éreztem magam feszélyezve semmitől és senkitől. Olyan egyéniségem volt, aki nem félt a környezetében lévők véleményétől. Szabad voltam és mindig is kilógtam a sorból - de ez akkor még abszolút nem zavart. Már akkor is célratörő tulajdonságokkal rendelkeztem, nem ismertem a kudarc fogalmát. Egyszerűen csak mentem és csináltam azt, amit akkor a legjobbnak gondoltam. Nem voltak problémáim a beilleszkedéssel, a viselkedésem önazonos volt, és egyfajta véleményvezérnek tituláltak.

Ne akard megváltani a világot

A világ nem azt kéri, hogy váltsuk meg, csupán éljünk benne. Tudatosan, legjobb tudásunk szerint, törekedjünk az önismeretre, fejlődésre, aktivitásra. Céljaink között szerepeljen a tartalmas emberi kapcsolatok kialakítása, a megszerzett tudás bővítése, sportolás, környezettudatos viselkedés. Felnőttként próbáljunk kibontakozni, megalapozni jövőnket, amelyben élni szeretnénk. Igyekezzünk megteremteni az anyagi javakat és a szellemi tőkét. Szülővé válásunk során támogassuk gyerekeinket, segítsük útjukat, beilleszkedésüket, lelki fejlődésüket. Bíztassuk és patronáljuk őket tehetségük kibontakozásában. Idősként fogadjuk el és bíztassuk a következő generációt, valamint tudomásul kell vennünk, hogy a világ változik.

A legfontosabb az, hogy jól érezzük magunkat: boldogok legyünk és olyan emberré váljunk, amilyenné mi szeretnénk. Nem az számít, hogy mi a hivatásunk, mennyi pénzünk van, hogy a legbefolyásosabb emberek között szerepeljen a nevünk. Akkor is igazán maradandót tudunk alkotni, ha küzdünk - és megfelelő tanulással, elszántsággal és kitartással elérjük azt a kitűzött célt, mely boldoggá tesz minket a mindennapjaink során.