Számos magyar feltaláló vitt véghez nagy dolgokat azáltal, hogy találmányaikkal megörvendeztették a világot. Jedlik Ányosnak köszönhetjük a dinamót, az ő nevéhez fűződik a szódavízgyártó gép is. Neumann János nélkül talán nem lennének számítógépeink, és ha nincs Rubik Ernő, nem játszhatnánk a híres bűvös kockával. Ha eddig nem ismerted a Nap királynőjének becézett Telkes Mária nevét, jól jegyezd meg, mert rá is joggal lehetünk büszkék: ő szabadalmaztatta az első szoláris fűtési rendszerrel működő napházat.

Ha már Feltalálók napja, megnéztük, mi a helyzet külföldön, hiszen Magyarországon kívül még számos országban (Amerikai Egyesült Államok, Moldova, Németország, Svájc, Ausztria, Argentína, Thaiföld) megtartják, igaz, nem ugyanezen a napon. Mivel olyanról még nem hallottunk, hogy a melltartó vagy a szempillaspirál napja, úgy döntöttünk, most van itt az alkalom, hogy a nők életében meghatározó vagy érdekes találmányokról, illetve azok feltalálóiról is megemlékezzünk. Megérdemlik az elismerést!

Az Amerikában született, brit Sir Hiram Stevens Maxim (1840-1916) az első automatikus, hordozható géppuska feltalálója, de elsősorban nem ezért kapott helyet a válogatásunkban. Maxim nevéhez fűződik az egércsapda és a gőzpumpa mellett a hajbodorító feltalálása, sőt, a villanykörte ötletét is a magáénak vallotta. Érdekelte a repülés, gyakran kísérletezett légi járművek megépítésével, de hiába a rengeteg próbálkozás, sajnos ezen a területen nem volt sikeres. Ő álmodta meg a „Captive Flying Machine” nevű vidámparki attrakciót, amely az angliai Blackpoolban található.

A hajformázás úttörőjén kívül a kozmetikaipar egy másik kiemelkedő alakját sem hagyhatjuk ki a felsorolásból. A francia-brit Eugéne Rimmel (1820-1887) üzletemberként és vegyészként járult hozzá a szépségipar fejlődéséhez. Rimmel felelt az első kereskedelmi forgalomban kapható kozmetikumok gyártásáért és értékesítéséért. Feltalálta a nem mérgező szempillaspirált, nem véletlen, hogy neve hallatán szerte a világban erre a bizonyos termékre asszociálnak az emberek. A kozmetikaiparban betöltött szerepén kívül a megfelelő higiénia és fürdéskultúra kialakításában is szerepet vállalt; hajra szánt krémek, szájöblögetők is köthetőek a nevéhez.

Az első melltartó feltalálójának kiléte kevésbé egyértelmű, olyan sokan magukénak érzik a dicsőséget. Kötötték Philippe de Brassiere-hez és Otto Titzlinghez is, ám valójában úgy tudni, egy Marie Tucek nevű nő készítette az első melltartót 1893-ban. (Az osztrákok valószínűleg nem értenek ezzel egyet, náluk már 1440 és 1485 között találtak melltartóra emlékeztető textilmaradványokat.) Nagyon kezdetleges fehérneműről volt szó, amelynek kissé továbbfejlesztett változata 1907-ben látott napvilágot, majd 1913-ban a New York-i Mary Phelps Jacob nevezte el a francia braciere-ből kiindulva brassiere-nek. Ebből jön az angol bra, azaz melltartó szó.

Talán azt gondolod, hogy a melltartó után túl éles váltás az első Barbie babákról beszélni, de ha megismered a feltalálásuk történetét, meglátod, hogy a két témának van közös metszete. Az öltöztethető babák piacra dobásának ötlete Ruth Handler (1916-2002), a Mattel egykori vezérigazgatójának fejéből pattant ki, miután látta, hogy lánya, Barbara, papírból készült babákkal játszik. Egy németországi családi vakáció alkalmával férjével megvásárolták a nőies idomokkal megáldott, felnőtteknek szánt Bild Lili babát, hogy később, példaképet faragva belőle, afféle prototípusként mutassák be a Mattel vezetői gárdája előtt. Természetesen ehhez szükség volt pár változtatásra.

Ruth lánya után Barbie-nak nevezte el a jó útra tért babát, amely 1959-ben a New York-i játékvásáron debütált. A telt keblű baba persze kezdetben nem nyerte el a szülők tetszését, de sikerült úgy reklámozni, hogy végül ők is beadták a derekukat. Nem kérdés, hogy a kislányok imádták, ezért később Barbie - a Handlerék kisfia után elnevezett- Ken személyében társat is kapott. A Barbie feltalálásához egyébként Jack Ryan (Gábor Zsazsa volt férje) játéktervezőnek is volt köze. A babának köszönhetően fényűző életet élt, minden legyártott darab után 1,5 % jogdíjat fizettek neki.

A világ az igényeinkkel együtt változik, és szerencsére napjainkban sem csökken a feltalálók leleményessége. A 21. század kreatív elméinek köszönhetjük sok más mellett az e-cigarettát, a 3D nyomtatás technológiáját, a fogamzásgátló tapaszt, és a digitális asszisztens (Alexa, Google Assistant) megalkotását. Mind teljesen új távlatokat nyit meg előttünk, mint egykor a villanykörte vagy éppen a szépségipar forradalmi újdonságai tették. Ha máskor nem is, legalább a Feltalálók napján gondolj azokra, akiknek mindezt köszönhetjük!

Fotók: Wikipedia
Borítókép: google.com